Tizenhét éve mászom sziklát, tizenkilenc éve hegyeket. Régebben diákat vetítettem a túrákról, de akkor még volt a barátaimnak kölcsönadható diavetítője, nekem meg több ezer diám. 17 (19) év alatt sok minden változik, vettem például számos digitális fényképezőt, amelyeket leejtettem vagy elvesztettem a hegyekben. A köztes időben azonban rengeteg fotót csináltam, amiket a káoszelmélet alapvetéseit követve töltöm fel ide, mivel a számítógépem password vedi, a blog viszont nyilvános.
A kezdőposzthoz álljon itt az utolsó kép, amit az utolsó előtti fényképezőmmel csináltam. A kép elkészítése után csendben figyeltem, ahogy jó Lumixom pörögve tünik el Tomi mellett a Kis-Tarpataki völgy mélységeiben.
Ide kattintva látni lehet, hogy Gozony Gergő a vad sziklán kipróbálja vadiúj jégfejszéit, Bardócz Tomi északifal-arccal néz, Brumbauer Kinga körül kavarog a hó, Lám Bence pedig párásnak tűnik a lencsében.